1. Infláció ≠ árak csökkenése
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az infláció csökkenése egyet jelent az árak visszaesésével. Valójában a „csökkenő infláció” csak azt jelenti, hogy az árak lassabban emelkednek, de nem feltétlenül lesznek olcsóbbak. Ez különösen igaz az alapvető élelmiszerekre, amelyek ára már 2022–2023-ban jelentősen megemelkedett, és azóta sem tért vissza a korábbi szintre.
2. Mi hajtja most az árakat?
a) Magas termelési költségek:
Az energiaárak, a műtrágya és a takarmány költségei továbbra is magasabbak, mint a járvány előtti években. A gazdák és élelmiszer-feldolgozók ezt kénytelenek beépíteni az árakba.
b) Munkaerőhiány:
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt komoly problémát jelent a szakemberek elvándorlása és az alacsony bérezés, ami szintén drágítja a termelést.
c) Szállítási és logisztikai nehézségek:
A globális ellátási láncok továbbra sem álltak teljesen helyre, és a régiós szállítási díjak is emelkedtek – ez különösen az importtermékek árán látszik meg.
3. A vásárlók reakciói: spórolás, alternatívák keresése
A fogyasztók többsége alkalmazkodott az új árakhoz:
-
Kevesebbet vásárol, kevesebb impulzív döntéssel.
-
Olcsóbb termékeket választ, gyakran váltva a márkásról saját márkásra.
-
Keresik a helyi termelőket, piacokat, közvetlen vásárlási lehetőségeket.
Ez a fogyasztói magatartás középtávon nyomást gyakorolhat a láncokra is, hogy árban versenyképesebbek legyenek.
4. Várható fejlemények 2025 második felében
a) Mérsékelt javulás:
Szakértők szerint az év második felében – ha nem történik újabb globális válság – az élelmiszerárak stabilizálódhatnak, sőt, bizonyos termékeknél enyhe árcsökkenés is előfordulhat.
b) Célzott támogatások:
A kormányzat részéről újabb élelmiszerlánc-ellenőrző intézkedések és esetleges piaci beavatkozások várhatók – például árfigyelő rendszerek, támogatások a hazai termelőknek.
c) Tudatos vásárlói kampányok:
Egyre több civil és kormányzati kezdeményezés ösztönöz a hazai termékek vásárlására, ami hosszú távon segíthet az árstabilitásban.
Zárszó
Bár az inflációs mutatók alapján a gazdaság visszatérőben van a „normál kerékvágásba”, a fogyasztók hétköznapi tapasztalatai szerint az élelmiszerárak továbbra is súlyos terhet jelentenek. A kérdés tehát nem az, hogy mi van a statisztikákban, hanem az, hogyan tud egy átlagos család hónapról hónapra megélni. A változás lassú, de érezhető lehet – ha tudatos vásárlás, támogatott hazai termelés és átlátható piaci folyamatok egy irányba mutatnak.